Motorjaim


 

 

Kettő hengeres BOTOND motor

Több olyan repülőgép is létezik, amely mintául szolgálhat széndioxid motoros makettnek. Ezek közül sok kettő, hengeres fekvő -boxer- elrendezésű motorral repül. A JODEL D-9-es makett építésekor született az ötlet, hogy mi lenne, ha működő kettő hengeres motor készülne hozzá. Mint kiderült járatlan útra léptem. Felkészültségem ekkor még nem tette lehetővé a henger-dugattyú páros legyártását, amely alkatrészek a motor használhatóságát döntő módon befolyásolják, ezért ezek az elemek a BOTOND-tól származnak. Nem volt cél a kis gázfogyasztás, és tömeg, ezért 4 mm átmérőjű főtengelyt készítettem, amely a forgácsolt alumínium forgattyús házban elől bronz siklócsapágyon, még hátul golyóscsapágyon fut. A motor lökettérfogata 176 köbmilliméterre adódik, a tömege légcsavarral 30 g. Az elkészült motor nem akart kellő módon életre kelni.
Durrogott, és gyakran visszafelé indult el.
Egy ilyen alkalommal az ujjamon eltörte a 200-as IGRA légcsavart, végül ez egyik henger csőtömítése tönkre ment, ami véget vetett a további indítási kísérleteknek. Dr Benedek György a motor építését kezdettől figyelemmel kísérte, aki javasolta, hogy vigyem el hozzá. Felajánlotta, hogy készít hozzá teflon tömítéseket. Két hét múlva egy véletlen találkozás alkalmával mondta, hogy ha ráérek, akkor mehetek a motorért. Leültetett, majd bement a műhelyébe. Hamarosan nyakában egy stopperórával, kezében a motorral és egy töltőfejes nagy tartállyal jelent meg. Megtöltötte a tartályt és a motort kezében fogva felém nyújtotta. Indítsd be!- mondta. Én a forgásirányba megrántottam a légcsavart, mire a motor egyenletes duruzsolással, -de a két hengeres voltából eredően határozottabb hangon- járni kezdett. Aztán újra töltött, és én újra indítottam. Ekkor már a stoppert is elindította. A motor több mint száz másodpercig járt. Gratulált a motorhoz, és elmondta, hogy alkatrészekre szedte és tíz szerelési és kivitelezési hibát talált, amelyeket kijavított. Elárulta hogy neki sem volt gyakorlata a több hengeres széndioxid motorokkal, ezért időbe telt még beállította. Elmondta, hogy F1-K modellbe nem való, de makettbe kitűnő lesz. Nem tudhattam, hogy utoljára találkoztam vele. A motort nem építetem be a készülő modellbe. Úgy tettem el, ahogy Ő összeszerelte és beállította. Készítettem egy másikat. Itt a tíz hibát igyekeztem már nem elkövetni.

 


Kettő hengeres Botond CO2 modellmotor


 


Hajtórúd nélküli motor

Az első magyarországi széndioxid motoros szabadon repülő modellversenyt 1986. június 7-én néhány lelkes modellező részvételével Mátyásföldön tartották meg. A huszadik évforduló emlékére úgy döntöttem, hogy megvalósítom egy régi tervemet: Motorcsaládot tervezek és készítek a MODELA motorok hiányának pótlására. Alapelv volt, a minél több fém alkalmazása. A motorcsaládnak hajtórudas és hajtórúd nélküli változatai vannak, a főtengely csapágyazás szerint lehet: siklócsapágyas, vegyes -elől sikló, hátul golyós- csápágyas, és tisztán golyóscsapágyas. Elsőként a hajtórúd nélküli golyóscsapágyas változat készült el. A motor furata 7 mm, a lökete 4 mm, így a lökettérfogata 154 mm3-re adódik. A forgattyús ház alumínium öntvény. A főtengely és a henger nagy szilárdságú alumínium. A dugattyút gumi O-gyűrű tömíti. A hengeren körkörösen 4 db 0,3 mm átmérőjű kipufogó nyílás található. A forraszthatóság végett a motor és a tartály között 1 mm átmérőjű rézcsövet alkalmaztam, a töltőcső 2 mm-es. Az elkészült motor azzal hálálta meg a gondos kivitelezést, hogy első indításra életre kelt, így kifogástalan járásával közösen ünnepeltük meg a magyar széndioxid motoros modellezés húszadik évfordulóját. A hajtórudas változat furata és lökete 7 mm. Külsőre csupán a hengeren 3 mm-el lejjebb lévő kipufogó nyílásokban tér el a hajtórúd nélküli változattól.

 

 

A motor járatásárol készült videó itt nézhető meg :

 

Hajtórúd nélküli Co2 modellmotor

 

Tomkovszky Károly légmotorja

 

 

Tomkovszky Károly 1907-ben az újságokban megjelent fényképek alapján kezdte el építeni sikló modelljeit. A tevékenységére felfigyelt a Magyar Aero Szövetség, ahonnan 1910-ben kettő - a korabeli modellezés csúcstechnikájának számító- külföldi eredetű légmotort kapott ajándékba. Ezek szerkezetének tanulmányozása után később több légmotort tervezett és épített.  A modellező tevékenységéből megmaradt tárgyi emlékeket -alkatrészeket, légmotorokat- egy tablóra rendezte, és 1972-ben a Közlekedési Múzeumnak ajándékozta. Ezek a magyar modellezés legrégibb tárgyi emlékeinek tekinthetők. Az 1917-ben készült három hengeres légmotorról Hídvégi János muzeológus az ezredfordulón működőképes másolatot készített. A képeken és a videó bejátszáson ez a motor látható. A motor minden elemében, anyagában és méretében egyezik az eredetivel, csupán gyártástechnológiai okokból a forgattyús ház alakja mutat kis mértékű eltérést. A motor vezérlését a főtengelyen lévő furatok és hornyok végzik. Érdekessége, hogy a levegő rányitása után berántás nélkül, önmagától a kívánt forgásirányban elindul. A dugattyúk tömítése bőrből készült. A motor hengerei, és csővezeték rendszere lágyforrasztással kapcsolódnak egymáshoz, még is a dugattyúk, a hajtórudak, és a főtengely kiszerelhetők. A motor eredetileg közel fél méter átmérőjű nagy emelkedésű légcsavart forgatott, viszonylag kis fordulatszámmal.  A motorral hajtott modell fesztávolsága megközelítette a két métert. A hordfelülete közel 40 dm2 volt, hogy a súlyos légmotor és a fémből készült légtartálya miatt a felületi terhelése elfogadható értéken maradjon. A légmotorokat az 1930-as évek elejétől fokozatosan kiszorították a benzin üzemű modellmotorok.

 

A motor járatásárol készült videó itt nézhető meg :

 


Modell légmotor 1917-ből